Főgondnoki találkozót tartott a Baranyai Református Egyházmegye február 22-én. Az alkalmon lehetősége nyílt a gyülekezetek világi vezetőinek egymás megismerésére, tapasztalatcserére, és közös gondolkozásra.
Máté evangéliumából, a vihar lecsendesítésének története adta az igei alapot a főgondnoki találkozón, ahol Wébel Zsolt esperes tartott áhítatot. A történetben Krisztus egy hosszú, dolgos nap után este a tanítványokkal áthajózik a Genezáreti-tó túlsó partjára. Egy hirtelen jött szél nagy vihart támaszt, melytől a tapasztalt halászok, a tanítványok is megijednek. Amikor Krisztust felkeltik, Ő egy szóval lecsendesíti a vihart. „Sokan nem számolnak azzal, hogy van túlsó part” – fogalmazott az esperes, aki kiemelte: földi életünk nem más, mint egy utazás a bölcsőtől a koporsóig.
Sokan csak sodródnak a mindennapok hullámain, pedig nem mindegy, hogy hol kötünk ki: az örök életnél vagy az örök kárhozatnál. Mint mondta, sokan vannak, akik végigalusszák az utat, mintha az soha nem érne véget. Van olyan helyzet, amikor nem bírunk az elemekkel. Sokszor azt gondoljuk, hogy kézben tartjuk az eseményeket, de látni kell: egyedül az Úrjézusnak van hatalma, hogy mindent kézben tartson.
„Mindannyiunk számára az a kegyelem, hogy az Urat bármikor fel lehet ébreszteni: Ő bármikor megszólítható” – mondta az esperes, aki rámutatott: nagy tanulság ebben a történetben, hogy hamarabb is meg lehetett volna ezt tenni. Sokszor már csak akkor megyünk az Úrhoz, amikor azt érezzük, hogy a saját erőnk mit sem ér.
Pedig nem kell megvárni, hogy reménytelennek tűnjön a helyzet. Amikor Jézus alszik, megtapasztalhatjuk, hogy nem vagyunk mindenhatóak, de van Szabadító. A találkozón Nagy Anna egyházmegyei főgondnok tartott előadást a főgondnoki feladatokról, felelősségről, elhívásról. Mint mondta, az egyházmegye missziói tervének központi gondolata, hogy egységet és testvéri együttműködést teremtsen az egyházmegyében.
Ezen fő elv mentén vázolta fel mindazt, amit fontosnak tart a főgondnoki szolgálatban. „…legyetek tüzes lelkületűek: az Úrnak szolgáltok.” A Rómaiakhoz írt levél 12. részének 11. versét hívta segítségül, hogy meghatározza azt a hozzáállást, amelyre szükség van ebben a szolgálatban. „…sokan egy test vagyunk a Krisztusban.” A Rómaiakhoz írt levél 12. részének 5. versével világított rá a gyülekezetek közötti összefüggésekre: fontos az összehangoltság, a feladatmegosztás, a kommunikáció. Kiemelte: a főgondnoki szolgálat alapfeltétele a kölcsönös bizalom, és a jó munkakapcsolat.
Mint mondta, fontos megteremteni azt a közeget, amelyben lehetőség van a testvéri együttműködésre. Mindig törekedni kell a közös nevezőre, ami az Úr szolgálata. Mint mondta, ez józanságot és alázatot kíván minden főgondnoktól. „…keresd a békét és járj a nyomában!” A Zsoltárok könyve 34. fejezet 16. vers alapján mutatott rá a főgondnok, hogy sokszor el kell engedni az igazságot a békesség érdekében. Kiemelte: csak nyugodt és békés légkörben lehet építeni és dolgozni, és csak így lehet áldás az eredményeken.
Elmondta, hogy szemléletváltásra van szükség, de hangsúlyozta, hogy mindeközben egyensúlyra kell törekedni a lelkész, a presbitérium és a főngondnok között. Nagy Anna előadása végén javaslatot tett egy negyedéves konzultáció bevezetésére, ahol rendszeresen megbeszélhetik a felmerülő kérdéseket, javaslatokat, megoszthatják a tapasztalatokat a főgondnokok.
A találkozó szeretetvendégséggel és kerekasztal beszélgetéssel zárult.
Hozzászólás