Ifjúsági imaéjjelre gyűltek össze a baranyai református fiatalok Komlón, október 22-én. Az egyházmegyei, fiatalokat összekötő alkalom célja az imádság témakörében és gyakorlatában való elmélyülés volt. Az este programjában dicsőítés, áhítat, vacsora, előadás, játék és imaséta szerepelt.
Az imaéjjel naplementekor vette kezdetét. A fiatalok kísérőikkel együtt elsőként Istent magasztalták énekszóval. A zenei kíséretről a baranyai lelkészekből, fiatalokból, és a komlói gyülekezeti tagokból álló zenekar gondoskodott; a dicsőítéskor ismert ifjúsági énekek csendültek fel. Ezután Friderikusz Márton komlói lelkipásztor tartott áhítatot a Márk evangéliuma 1. fejezetének 35. verse alapján, melyben az imádkozó Jézus volt a középpontban. A lelkész arról beszélt, hogy az imádkozás az életünk olyan területe, melyben mindig tudunk hová fejlődni, és ebben sokat segít, ha Jézus imádkozására nézünk az evangéliumokban. Isten Fiáról úgy írnak az evangéliumokban, mint akinek imaélete, szüntelen imádkozása volt, amiből maga is erőt merített, imádkozása által pedig vágyat ébresztett másokban is az Istennel való állandó kapcsolatfelvételre. A lelkész ez alapján kiemelte, hogy mi magunk is erőt meríthetünk az imádságból, lehet nekünk is szüntelen imádkozásunk, és vágyat ébreszthetünk másokban is imádkozó életünkkel.
A bőséges vacsora után Jónás Levente, a Pécs-Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség ifise tett bizonyságot az imádságban megélt élményeiről. Az imádság szerinte hasonlít ahhoz a megkönnyebbüléshez, amikor a diákok hazaérnek egy fárasztó nap után és ledobják a táskájukat; elmondta, hogy Isten előtt is felszabadulunk terhek, gondok alól. Az imádság számára ezért a szabadság átélését jelenti.
A bizonyságtételt követően Friderikusz-Szabó Liza komlói lelkipásztor tartott előadást az imádságról. Az előadás elsőként személyes elgondolkodásra hívta a hallgatókat a következő kérdés alapján: Miért és mikor szoktál imádkozni? Pár népszerű válasz ismertetése után a lelkész arra tért rá, hogy miért kaptuk Istentől az imádkozás ajándékát, majd pedig kifejtette a Biblia és Kálvin János ma is aktuális gondolatai alapján, hogy hogyan érdemes imádkozni annak érdekében, hogy az Isten által kínált áldásokat megtapasztalhassuk: alázattal, őszintén, hittel és kitartóan.
Az előadás után szabadprogram következett. A komlói gyülekezeti ház teljesen nyitottá vált. A gyermekek a gyülekezeti teremben és a volt parókia szobáiban tudtak beszélgetni, társasjátékozni. A szabadprogram választható része volt az erre az alkalomra készült imaséta, melyet a templomkert sötétjében lehetett végigjárni. Hat állomáson át fontos Bibliai kérdéseket tett fel az Isten jelenlétében elmélyülni kívánó fiataloknak: Hol vagy? Hát ti kinek mondotok engem? Szeretsz-e engem? Akarsz-e meggyógyulni? Mit akarsz, mit tegyek veled? Kit küldjek el, ki lesz a követünk? Az imaséta olyan életkérdésekkel szembesítette a résztvevőket, amiket nem csupán néha-néha, hanem minden napon fontos megválaszolni a Krisztus-követők életében.
Az imádságnak központi szerepe volt az estén, mivel nem csak hallgatni volt lehetőségük a résztvevőknek, hanem több felajánlott alkalommal is odamehettek egyénileg Istenhez. A szervezők hálásak a zsinati ifjúsági osztálynak azért, hogy segítségükkel egy áldott, megyei alkalom valósulhatott meg.
Friderikusz-Szabó Liza
Hozzászólás