Te böjtölsz?
„Amikor pedig te böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.” (Máté 6:17-18)
Szezonja van. Mármint a böjtnek.
Ilyenkor még a „szezonális hívők” is aktívak, és nagy bőszen böjtbe kezdenek. Illik hát böjtölnie a „kemény magnak” is. Na, de hogyan?
Sokan komolyan veszik a néphagyományt, és hús-hagyó keddtől hús-vétig nem esznek húst, enyhébb változatban ez csak a péntekekre korlátozódik. De hogyan böjtöljön egy vegán? A táplálkozási szakértők szerint a szénhidrát ártalmasabb, mint a fehérje, a finomított cukor pedig egyenesen méreg. Egyesek alkohol-vagy édességböjtöt tartanak, vannak, akik léböjtkúrába kezdenek. Ez lenne a böjt? Ez inkább méregtelenítés, egészségtudatosság, aminek – azon kívül persze, hogy ép testben ép lélek – vajmi kevés köze van az istenkapcsolathoz, de azért egy belgyógyászt meg lehet örvendeztetni vele.
A böjt lelki folyamat – vélik jó páran, és egyre-másra ömlenek a jótanácsok, zuhognak ránk a kreatív ötletek, hogy hogyan kellene igazán böjtölni. Böjtölj a lábaddal – ne menj olyan helyekre, ami az Úrnak nem tetszik, böjtölj a száddal – ne szólj bántó szavakat stb. Egyik diákom ezt így kommentálta: „Ez böjt? Én meg azt hittem, mindig így kell csinálni!”
De akkor mi a böjt? Jön a szigorú, önsanyargató recept: vond meg magadtól a kényelmet, a luxust, az élvezeteket! Zuhanyozz hideg vízzel, légy egyszerű, kerüld a bulikat, ne nézd a sorozatodat, ne pörgesd a telefonod! Ezáltal egyrészt megtanulod értékelni a dolgokat (pl. a meleg vizet), másrészt elcsendesedsz, harmadrészt időd szabadul fel, amit értelmesebb dolgokra fordíthatsz, pl. bibliaolvasás, imádkozás, jótékonykodás. Ezzel csak annyi a probléma, hogy nagy a kísértés, hogy ez inkább egyfajta erőfitogtatás, valamiféle kihívás, amit sokkal inkább a teljesítménycentrikusság jellemez, mintsem az önátadás.
Személy szerint hozzám az a gondolat áll a legközelebb, hogy a böjt egy minősített időszak. Úgy fogom fel, mintha egy barátommal vagy családtagommal, esetleg a szerelmemmel tölthetnék együtt 40 napot, mielőtt hosszú időre elutazna. Ha ő fontos számomra, akkor mindent meg fogok tenni, hogy minél többet lehessek vele, a kedvét fogom keresni, őt fogom előtérbe helyezni. Így aztán volt már olyan böjtöm, amikor semmit nem ettem, volt olyan, amikor tervszerűen végeztem lelki gyakorlatokat, voltam már elvonuláson, tartottam már kütyü-detoxot, de olyan is volt, amikor azon kaptam magam, hogy eljött a húsvét, és én még nem készültem fel rá.
Jézus fent idézett szavait a magam számára 3 Ö-vel foglaltam össze, s amikor böjtölök, igyekszem ehhez tartani magam.
1.A böjtöm legyen Önkéntes. Jézus nem követeli meg a böjtöt, a mi vallásunk nem írja elő kötelezően, tehát szabadon eldönthetem, hogy böjtölök-e.
2.Fontos, hogy Önzetlen legyen. Ne azért csináljam, mert cserébe várok valamit: Uram, lemondok még a süteményről is, pedig tudod, mennyire szeretem, de megteszem azért, hogy enyém legyen az az állás…Ez kegyes köntösbe bujtatott zsarolás, érzelmi manipuláció. Nem méltó a Jóistenhez, hogy így kezeljük Őt. És önzetlen olyan értelemben is, hogy az emberektől sem várok ezért semmit. Még azt sem, hogy megcsodáljanak, milyen kegyes, mekkora hívő vagyok! Erre mondja Jézus, hogy ha emberekért teszed, ha ez nekik szól, akkor elvetted jutalmadat. Akkor megkapod az elismerést. Ha ez kifelé szól, kintről fogod kapni a visszacsatolást. De ennek befelé kellene működnie (mint az imádságnak és adakozásnak is, amikről Jézus szintén hasonlókat mond a Hegyibeszédben).
3.A megmosott arc, a megkent fej az ünnep része, nem a látványos szenvedésé, mint a komor arc és az eltorzított nézés. Ha böjtölök, örömmel teszem. Ez a harmadik Ö.
Vagyis, amikor jól csinálom, senki nem látja rajtam, hogy böjtölök. Mert nem tartozik másra, csak Atyámra, „aki rejtve van”.
Ódor Fanna
Hozzászólás