Istentől fakadó tűz

Baranyai Református Egyházmegye presbiteri konferencia

Ki a felelős azért, hogy egyre kevesebben vallják magukat keresztyénnek? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Baranyai Református Egyházmegye presbiteri konferenciáján, április 18-án, a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség templomában. Az alkalmon a dunaújvárosi gyülekezetben működő szolgálaton keresztül kaphattak betekintést a közösségépítésbe a résztvevők.    

„Hogyan építi az Úr a dunaújvárosi gyülekezetet?” – ezzel a kérdéssel vezette fel Unger Károly lelkipásztor a Dunaújvárosi Református Egyházközség elnökségét. Az egyházmegye missziói előadója rámutatott: fontosnak tartja, hogy közösségeink a jó példákon keresztül új módszereket és utakat ismerhessenek meg.      

Baranyai Református Egyházmegye presbiteri konferencia

Az építő Isten

„Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába óvják azt az őrök. Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget” – a Zsoltárok könyve 127. fejezetének első három versét olvasta fel Czeglédi Péter Pál, a Dunaújvárosi Református Egyházközség lelkipásztora, aki kiemelte, hogy Isten a húsvéti üzenetben rámutatott: képes lerombolni saját magát értünk. Ezzel a bizonyossággal érdemes hozzáfogni a munkához, legyen szó gyülekezetépítésről vagy egyházmegyei közösségről. „Isten építeni akarja az anyaszentegyházat” – mutatott rá a lelkipásztor.   

Czeglédi Pál hat éve szolgál a dunaújvárosi gyülekezetben. A településen negyvenezer emberből mintegy kétezer református. A közösség legnagyobb részét az ország keleti részéről, illetve a határon túlról odaköltözöttek adják.  

Versenyben a hit

„Ki a felelős azért, hogy egyre kevesebben vallják magukat keresztyénnek?” – tette fel a kérdést Czeglédi Pál, aki felhívta a figyelmet: könnyű a „külvilágra” mutogatni, azonban a valódi változás az egyházon belüli önvizsgálattal kezdődik. Rámutatott: a társadalmi környezet valóban erős hatásokat gyakorol – a média, az online tér és a fogyasztói kultúra folyamatos nyomása formálja az emberek gondolkodását –, ugyanakkor ezek csak akkor tudnak teret nyerni, ha egyfajta belső gyengeség is jelen van. Az előadás bibliai példán, Illés és a Baál-próféták történetén keresztül világította meg a jelen kihívásait. A lelkipásztor rámutatott: a hit nem magától értetődő többé. A „versenyhelyzet” valóság, amelyben az egyháznak is meg kell mutatnia, mit képvisel. Czeglédi Pál kiemelte, hogy a mai ember boldogságot és biztonságot keres, ám ezt gyakran nem Istennél, hanem ideológiákban, élményekben vagy fogyasztásban keresi – sokszor sikertelenül, ami kiégéshez és belső ürességhez vezet.

Baranyai Református Egyházmegye presbiteri konferencia

A közösségépítés kulcsa

Kritikusan szólt arról a gyakorlatról is, amikor az egyház pusztán külsőségekben, módszerekben vagy „látványos megoldásokban” keresi a megújulást. Mint fogalmazott: a valódi változást nem technikai újítások hozzák, hanem az evangélium világos, érthető és hiteles közvetítése. Ehhez azonban szükséges, hogy a gyülekezetek ne csupán a jelenlévőkhöz szóljanak, hanem tudatosan nyissanak azok felé is, akik még nem részei a közösségnek. Az előadás gyakorlati példákat is bemutatott: a közösségépítés kulcsa, a személyes kapcsolatok, a kiscsoportok, az érthető tanítás és, hogy az építkezést az alapoktól kezdjük. Külön hangsúlyt kapott az imádság szerepe, valamint az a szemlélet, hogy az egyház nem „zárt mentőcsónak”, hanem küldetésben élő közösség, amelynek feladata mások elérése is. „Isten ma is cselekszik: a tűz nem emberi erőfeszítésből születik, hanem Istentől jön. Az egyház feladata az, hogy hűségesen felépítse oltárát – a többit pedig rábízza az Úrra” – fogalmazott a lelkipásztor.

Baranyai Református Egyházmegye presbiteri konferencia

Ima, a szolgálat alapja

Személyes bizonyságtételen keresztül adott betekintést a közösségépítés mindennapjaiba Kassai Hajnalka, a Dunaújvárosi Református Egyházközség főgondnoka. Mint elmondta, beleszületett a gyülekezet életébe: édesapja hosszú évtizedeken át lelkipásztorként szolgált, így számára természetes közeg volt az egyház. Hitében konfirmációja idején jutott személyes döntésre, amely azóta is meghatározza életét és szolgálatát. Az évek során számos területen vállalt feladatot: a gyermek- és ifjúsági munkától kezdve a bibliaórák vezetésén át egészen a kántori szolgálatig. Jelenleg presbiterként, valamint főgondnokként aktívan részt vesz a gyülekezet vezetésében, ami – mint hangsúlyozta – új kihívásokat és felelősséget is hozott számára. Kiemelte, hogy minden szolgálat alapja az imádság: a gyülekezetben rendszeres közös alkalmakon viszik Isten elé a közösség ügyeit, a tagok élethelyzeteit, valamint a hálaadást is.

Hangsúly a kiscsoportokon

A főgondnok bemutatta a gyülekezet működésének szervezeti hátterét is. A heti rendszerességű munkacsoporti megbeszélések, az átgondolt feladatmegosztás és a tudatos tervezés mind hozzájárulnak a gördülékeny működéshez. A presbiteri ülések vezetése, a különböző szolgálati csoportok – például technikai, fogadó vagy takarító csapatok – koordinálása mind olyan feladat, amely folyamatos odafigyelést igényel. A megszólaló hangsúlyozta: a közösség életének számos „láthatatlan” része van, amelyek nélkül a vasárnapi alkalmak sem valósulhatnának meg. Külön hangsúlyt kapott a házicsoportok szerepe, amelyek a gyülekezeti élet fontos pillérei. Ezek a kisebb, 10–15 fős közösségek lehetőséget adnak a személyesebb kapcsolódásra, az igehirdetések mélyebb feldolgozására és a hit mindennapi megélésének közös átgondolására. A résztvevők nemcsak a bibliai tanításról beszélgetnek, hanem egymás életébe is betekintést nyernek, megosztják tapasztalataikat, kérdéseiket, így „egymás hite által épülnek”. Az előadó zárásként arra bátorította a presbitereket, hogy adottságaikhoz mérten alakítsanak ki hasonló kiscsoportokat gyülekezetükben. Meggyőződése szerint ezek az alkalmak nemcsak a hit elmélyítését szolgálják, hanem élő, megtartó közösséget is formálnak, ahol a Szentlélek valóságosan munkálkodik az emberek életében.

Ebéd után Kisóvári-Németh Norbert, a Pécs-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora tartott előadást a Hercegszöllősi Kánonok tanulságairól és hatásairól, a jubileumi év kapcsán. A nap Nagy Zoltán Csaba, a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség lelkipásztora áhítatával zárult.  

Fotó: Kiss Zsófia

Baranyai Református Egyházmegye

Feliratkozás hírlevélre

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük