Két zsinati presbiteri képviselőjelölt közül választhatnak a Baranyai Református Egyházmegye presbitériumai az előttünk álló tisztújításon. Az alábbi interjúban a jelöltek bemutatkoznak, beszélnek eddigi szolgálatukról, valamint arról is, milyen tervekkel és elképzelésekkel készülnek az egyházmegyei szolgálatra.
Kérem, mutatkozzon be röviden! Milyen életút és szolgálati tapasztalat formálta eddig?

dr. Hardicsay Sándor Lóránt: Pécsett születtem, és itt végeztem a tanulmányaimat a Nagy Lajos Gimnáziumban, majd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Polgári joggal, különösen szerződésekkel, gazdasági társaságokkal foglalkozom, korábban jogtanácsosként, 1991-óta ügyvédként. Pécsett, a Munkácsy Mihály utca 27. szám alatt van az ügyvédi irodám. Jogi, ügyvédi tanácsadói és képviseleti tevékenységem meghatározó részét Drávafokon, Beremenden, Vácott, Pécsett, Budapesten végeztem és végzem. Több ciklusban egyházmegyei bíróként, utóbb egyházmegyei jogtanácsosként, az egyházmegyei tanács tagjaként szolgáltam a Baranyai Református Egyházmegyében. 2017. november 12-óta vagyok presbiter a Hidasi Református Egyházközségben. Hitem, imádságom minden nap erősít a munkámban.

dr. Hoppál Péter: Több generációs református lelkész családból származom. Egész életem létformája a magyar református keresztyéni identitás, az egyházi szolgálat. Gyermek korom óta egyházi közegben élek és szolgálok. A Magyarországi Református Egyház a lelki otthonom. Gimnazista koromban kezdtem meg kántori szolgálataimat korábbi anyagyülekezeteimben a Dunántúlon, Pápán és Adásztevelen.
Pécsi egyetemistaként, 35 éve lettem a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség tagja. Feleségem és három gyermekem ott konfirmált. A 90-es években református ifjúsági táborokban vezettem csoportokat, és az országos, majd a baranyai nyári kántorképző tanfolyamokon tanítottam másfél évtizedig.
1995-2010 között a Pécsi Református Kollégium Gimnáziumának és Általános Iskolájának karnagya és tanára, 2002-2010 között az intézmény főigazgatója voltam. Pár évet tanítottam a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Karának levelező tagozatán hitoktatókat.
25 éve vagyok a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség presbitere. Életre szóló ajándék számomra, hogy Szénási János lelkipásztorunk vezetésével korábban részt vehettem templomunk építésében.
A Zeneakadémián szerzett egyházzenei doktorátussal az egyházi szolgálat élethivatásának új dimenziójába léptem 2006-ban. Sokáig elnökségi tagja voltam a Református Egyházzenészek Munkaközösségének, mely szervezettel határon innen és túl rengeteg kántor, egyházi karnagy továbbképzésében vettem részt. Ma a Doktorok Kollégiuma Himnológiai és Egyházzenei Szekciójának vagyok a tagja.
A Pécsi Református Kollégium Vegyeskarával alapító karnagyként 15 évig a Baranyai Egyházmegye majd’ minden egyházközségében szolgáltunk zenés istentiszteleteken. 2004 óta pedig a Kertvárosi Templom Liturgikus Kamarakórusával nagyheti istentiszteleteink énekes szolgálatát végezzük.
2002-2008 között a Dunamelléki Ref. Egyházkerület presbiteri képviselője voltam.
A Baranyai Református Egyházmegye közgyűlése két ciklus óta (12 éve) a Pécsi Református Kollégium fenntartói Igazgatótanácsának elnöki feladataival bízott meg.
A 2020-2026-os ciklusban a Baranyai Református Egyházmegye küldötteként, a Zsinat presbiteri képviselőjeként és a Zsinati Tanács választott képviselőjeként is dolgozom a Baranyai Református Egyházmegyéért és egyházunkért. Megismerkedtem és kiváló munkakapcsolatot alakítottam ki a Zsinati Iroda vezetőivel és munkatársaival.
Miért vállalta a jelöltséget erre a tisztségre, és mit jelent önnek ez a szolgálat?
dr. Hardicsay Sándor Lóránt: Megtiszteltetésnek tartom, hogy zsinati képviselőnek jelöltek. „Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” (Római levél 9.16)
Nekem ez szolgálatot jelent, a szó legnemesebb értelmében, Jézus Krisztus, a gyülekezetünk, a Magyar Református Egyház szolgálatát, a kapott tálentumok használatával. Mint „élő kövek” épüljünk együtt lelki házzá.
dr. Hoppál Péter: Azért vállaltam újra a jelöltséget a zsinati képviselői szolgálatra, mert a közgazdasági egyetemi diplomámat és a jogi tanulmányaimat nagyban kiegészítette a Magyar Országgyűlésben eltöltött 17 éves törvényhozói, törvényalkotói munkám, melyet a Református Zsinat törvényhozási és jogalkotói munkájában nagyszerűn tudtam alkalmazni egyházunk és Egyházmegyénk javára. Ez a hat éves zsinati munkatapasztalat meglátásom szerint nem jó, ha elveszik az Egyházmegyénk számára. A szolgálatom új ciklusban történő folytatása elsősorban egyházmegyei érdek, amit én eddig is, megválasztásom esetén ezután is alázattal vállalok (ugyanúgy, mint minden baranyai presbiteri szolgatársunk, díjazás és költségtérítés nélkül).
Ebben a hat évben sikerült a szórványosodó Baranyai gyülekezeteink és a már el nem ért hívek gondozásának kérdését országos szintre emelnünk, a „gondozó egyházközség” jogszabályi környezetét megalkotnunk. Szintén zsinati képviselőként tudtam kilobbizni Egyházmegyénk évekig félbe hagyott hirdi Református Idősotthona építésének befejezését, és az otthon megnyitását.
Hogyan látja jelenleg a Baranyai Református Egyházmegye helyzetét, és melyek a legfontosabb feladatai a következő ciklusban?
dr. Hardicsay Sándor Lóránt: Istennek hála, az egyházmegyénk egységét tapasztalom az utóbbi években. úgy vélem, hogy rendkívül változó körülmények között kell a közeljövőben egyházunk küldetését teljesíteni. Ecclesia semper reformanda est. Az egyház nem tévedhetetlen, sem önmaga vagy az ige feletti tekintély. Az egyházat az Ige hívta életre, az Ige hatalma alatt áll, az Igének kell engedelmeskednie, és az Igének kell helyreigazítania őt, ha tanításában vagy gyakorlatában eltér az isteni útmutatástól. A megreformált egyháznak is mindig reformációra van szüksége. Az, hogy egykor visszatértünk Jézus Krisztus Igéjéhez, a tiszta forráshoz, nem Jelenti azt, hogy azóta mindig a tiszta forrásból merítünk.
Az egyházi közösségek létszáma hazánkban és egyházmegyénkben is csökken. Ez nem kizárólag egyházi, hanem társadalmi és kulturális jelenség. Következménye annak a gondolkodási alapállásnak, hogy a közösség van az egyénért. Ebben a szellemi ellenszélben a magyar keresztény közösségek, köztük a református gyülekezetek a településeinken mégis a legtöbb embert mozgatják meg heti rendszerességgel az egész magyar társadalmunkban.
Az Evangélium, az Örömhír hirdetését, éreztetését, érzékelését tartom a legfontosabbnak. Az Ige-hirdetések hozzánk szóljanak, érintsenek meg bennünket, hassanak ránk, adjanak nekünk és hagyjanak bennünk olyat, amit majd örömmel forgathatunk szívünkben, lelkünkben, elménkben, erősítve minket a hétköznapokon.
Rendkívül nagy feladat hárul ebben lelkipásztorainkra, akiktől mi, az Evangéliumra, az Örömhírre várakozók, vágyakozók az Ige-magyarázatot kapjuk.
Az örök és változatlan lgét olyan példázatokkal éltessék bennünk és velünk, amely ne „siralmas énnékem”-életérzést, hanem az Igére szomjazókban lelkesedést, örömet, szeretetet, bizakodást keltsen.
Örülj szívem, vigadj lelkem ékességed lett a hit — ezt érezhessük és érezzük át mindnyájan! Ez adhat reményt.
Nem erővel. sem hatalommal, hanem az én lelkemmel — mondja a Seregek Ura /Zakariás 4:6/
Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a Lélek egységét. /Efezusiaknak írt levél 4,2-3/
Alapvető fontosságúnak tartom gyülekezeteink revitalizálását, új gyülekezetek alakulását, az ifjúsági- és iskolamisszió, az egyetemi-, a fesztivál-, a kórház-, a börtönmisszió erősítését.
Ne uralkodjon el rajtunk se a rajongás, se a kétségbeesés. Isten országa akkor is szilárdan áll, amikor a földi rend alakul és változik.
dr. Hoppál Péter: Egyházmegyénk jelenlegi helyzete összetett. Egyfelől a történelmi egyházakra jellemző létszám csökkenésre kell hathatós bel- és külmissziói válaszokat kidolgoznunk. Nem szabad nem észrevennünk, hogy Európában és Magyarországon felerősödőben van egyfajta új keresztényellenes társadalmi hangulat. Ezt a mások által el nem végzett tanítói és diakóniai társadalmi szolgálataink hatékonyabb bemutatásával, eredménykommunikációjával ellensúlyozni érdemes. Másfelől a gondozó egyházközségekkel olyan családokat is elérünk, olyan gyermekeket is bevontunk a református hitoktatásba, akikről eddig nem gondoskodtunk. Ezt a munkát ki kell szélesíteni.
Meggyőződésem szerint a negatív társadalmi hatások ellensúlyozására újra kell gondolnunk a családlátogatás korábban igen hatékony missziói eszközének feltámasztását. Szorgalmaznunk kell a közösségi alkalmaink erősítését, bővítését is.
Milyen konkrét változásokat, kezdeményezéseket vagy fejlesztéseket tart szükségesnek az egyházmegye életében?
dr. Hardicsay Sándor Lóránt: Lényegesnek és szükségesnek tartom az egyházi fenntartású iskoláink tanárainak, diákjainak, továbbá egyéb intézményeink munkatársainak megjelenését, részvételét a gyülekezeteink életében;
Gyülekezeti kiskörök, egyéb együttműködések, találkozók támogatását, a testvérkapcsolatok erősítését, zarándokútvonalak és -szálláshelyek kialakítását, tanulmányi kirándulások szervezését;
A diakóniai tevékenység minőségi fejlesztését, diakóniai intézményeink működésének megfelelő összehangolását;
A Pécsi Református Kollégiumot illetően:
- A tagintézmények működésének összehangolását, egységes református diák életút támogatását (óvodától érettségiig/szakmáig),
- Hatékonyabb együttműködést a református felsőoktatási intézményekkel, a PRK diákjai továbbtanulásának támogatása céljából,
- A PRK hangsúlyosabb részvételét Baranya Megye kulturális életében, műsorokban, rendezvényeken való megjelenéssel, ezáltal nagyobb vonzerő kifejtését, több potenciális felvételiző elérését (óvodától középfokú tanulmányokig),
- Iskolalelkészek, tagintézményvezetők és munkatársak közösségformálását,
- Lelki egészségvédelem és biztonságos iskolai légkör fenntartását (diáknak, szülőnek, tanárnak, munkatársnak egyaránt),
- Az együttműködés erősítését a nagyenyedi testvériskolával;
Az egyházközségek ingatlanainak felülvizsgálatát a Baranya Programban elkészült ingatlankimutatás alapján, és ingatlan fejlesztési alap létrehozását, melyből a szükséges felújítások, korszerűsítések, vásárlások finanszírozhatóak.
dr. Hoppál Péter: Nagyszerű, hogy az évenkénti egyszeri egyházmegyei reformációi istentisztelet mellé Wébel Zsolt esperesünk kezdeményezésére immár nyár elején is találkozik az egyházmegye közössége a BREND (Baranyai Református Egyházmegyei Napok, Dunamellék) rendezvényén. Ezt a trendet folytatni és bővíteni érdemes.
Továbbá a kor adta kommunikációs eszközökkel sokkal hatékonyabban kell élnünk a következő években. A közösségi média hatékony használata terén a meglévő jógyakorlatokat összegezni kell, és átfogó egyházmegyei-egyházkerületi-zsinati „digitális nyilvánosság programot” kell alkotni. Aki lemarad, kimarad!
Külön téma az intézményeink minél hatékonyabb bevonása a gyülekezeteink építésébe. Missziói tervet kell kidolgoznunk a Pécsi Református Kollégium 7 baranyai településen működő 14 tagiskolájában és óvodájában tanuló gyermekek és családjaik eddigieknél hatékonyabb gyülekezeti integrálására.
Hogyan lehetne erősíteni a gyülekezetek közötti kapcsolatokat és az egyházmegyei összetartozást?
dr. Hardicsay Sándor Lóránt: Lelkészi-, főgondnoki-, presbiteri találkozókon, tanácskozásokon, konferenciákon, értekezleteken és más közös alkalmakon, Ige-hirdetéseken, bibliaórákon, egyházmegyei csendeshéten vagy -hétvégén, egyházi kórusokban, egyházzenei együttesekben, egyházi ének-zenei- és egyházművészeti rendezvényeken, fesztiválokon, egyházmegyei napokon, ifjúsági táborokban, református iskolák közös sportrendezvényein, református zarándoklatokon, a Pécsi Református Kollégium és tagintézményei rendezvényein, református szalonban, -kávézóban, -teaházban etc. a hitünk közösségi megélésével.
dr. Hoppál Péter: Erre az előző két kérdésben válaszoltam.
Hogyan lehetne jobban megszólítani a fiatalabb generációkat, és támogatni a nehezebb helyzetben lévő gyülekezeteket?
dr. Hardicsay Sándor Lóránt: Ahol van helyben iskola, óvoda gyermek- és ifjúsági missziós tevékenység kereteiben, továbbá rendezvényeken, látogatásokkal, személyes beszélgetésekkel.
Az egyházat nem a médiumok vagy az internet határozzák meg, hanem az Ige. Indokolt azonban, hogy az az Igéhez hűen és méltóan megnyilvánuljunk azokon a platformokon, amelyeket korunkban — különösen a fiatalok — egyre többen követnek. Éljünk a misszió lehetséges eszközeivel!
A nehezebb helyzetben lévő gyülekezeteket helyi református egyházi és kulturális rendezvények, ünnepek közös (kihelyezett) megtartásával támogathatjuk, revitalizálva a közösséget.
dr. Hoppál Péter: Erre a kérdésre is írtam javaslatokat a fenti kérdések alatt.
Ha megválasztják, melyik lenne az első konkrét feladat, amellyel foglalkozna, és milyen eredményt szeretne elérni a ciklus végére?
dr. Hardicsay Sándor Lóránt: A zsinat hatáskörébe tartozó jogszabályok áttekintése. Eredmény: azok harmonizálása, és a gyülekezeti valóságra tekintettel, a gyülekezeteink szolgálatára irányuló megfelelő adaptálásuk egyházunk életéhez.
dr. Hoppál Péter: Zsinati képviselővé történő újraválasztásom esetén az új egyházmegyei és egyházkerületi elnökségekkel külön tárgyalásokat kezdeményeznék a „Baranyai Folyamat” folytatására.
Továbbá stratégiát kell alkotnunk a még felújításra váró egyházmegyei ingatlanok hat éves felújítási tervéről.
A Dunamelléki Egyházkerület és a Hercegszőlősi Kánonok 450 éves évfordulója nem csak egy jubileumi ünnepség sorozat kell legyen. A Reformáció baranyai bölcsőjének pozitív diszkriminációval történő közegyházi támogatása, megsegítése országos feladat kell maradjon.
A zsinati és egyházkerületi szempontokhoz illeszkedő, de a baranyai specifikációkat szem előtt tartó missziói programot kell alkotnunk korunk kihívásaira válaszként. A legégetőbb feladatokra cselekvési tervet kell kidolgoznunk.
Mit üzenne az egyházmegye gyülekezeteinek és tagjainak a tisztújítás előtt?
dr. Hardicsay Sándor Lóránt: Az Ige üzenetét: „De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el.” /Ézs. 40,31/
dr. Hoppál Péter: Erre a kérdésre az előttünk álló hat évre ez a legtömörebb üzenet mindnyájunknak: „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által.” (2Timóteus 1:14)











Hozzászólás